2011. május 5., csütörtök

Fizika- Körmozgás

Centripetális erő

 
-Az egyenletes körmozgást végző test gyorsulását centripetális 
gyorsulásnak nevezzük.
-A centripetális erő iránya  a kör középpontja felé mutat.
-Az egyenletes körmozgást tehát akkor végez egy test, ha a rá ható
erők eredője egy pont felé mutat és egyenlő a centripetális erővel.
-Gyorsuló körmozgás esetén a testre ható erők eredőjének van érintő
irányú összetevője is. Ez hozza létre a tangenciális gyorsulást.  
                  Fé = matg

Fizika- Körmozgás

Gyorsuló körmozgás

A körpályán mozgó test sebességének nagysága is változik.
A sebesség nagyságának változásából adódó gyorsulást tangenciális 
gyorsulásnak nevezzük:
Érintő irányba mutat 








A sebesség irányváltozásából adódó gyorsulás a centripetális
gyorsulás:
     Sugár irányú és nagysága 
      folytonosan változik 







A gyorsuló körmozgás során változik a szögsebesség is. Ezt 
jellemezzük szöggyorsulással:

Fizika- Körmozgás

Az azonos ívhosszhoz tartozó középponti szögek azonosak, tehát az azonos időtartam alatti szögelfordulások is megegyeznek:
ez a mennyiség is a mozgás gyorsaságát jellemzi , szögsebességnek nevezzük és w betűvel jelöljük.
"Alfa" értékét radiánban mérjük

 
A körmozgás ismétlődő azaz periodikus mozgás.
Egy kör megtétele alatt eltelt időt priődusidőnek nevezzük és T betűvel jelöljük.
Az időegységa alatt megtett körök számát fordulatszámnak (n) vagy frekvenciának (n) nevezzük.
Az egyenletes körmozgás változó mozgás, gyorsulása a sebesség irányának változásából adódó centripetális gyorsulás.
 

 

Fizika- Körmozgás

Egyenletes körmozgás

A mozgás pályája kör. A test a kör kerületén mozog. Egyenlő idők alatt a test egyenlő íveket fut be, bármilyen kicsik is legyenek az adott időtartamok.

A mozgást a kerületi sebességgel jellemezhetjük.
Kerületi sebesség: A körmozgás során befutott ív, és az ahhoz szükséges idő hányadosa.
Jele: Vk
M.e.: m/s