Fizika- Körmozgás

Centripetális erő

 

-Az egyenletes körmozgást végző test gyorsulását centripetális 

gyorsulásnak nevezzük.

-A centripetális erő iránya  a kör középpontja felé mutat.

-Az egyenletes körmozgást tehát akkor végez egy test, ha a rá ható

erők eredője egy pont felé mutat és egyenlő a centripetális erővel.

-Gyorsuló körmozgás esetén a testre ható erők eredőjének van érintő

irányú összetevője is. Ez hozza létre a tangenciális gyorsulást.  

                  Fé = matg

Fizika- Körmozgás

Gyorsuló körmozgás

A körpályán mozgó test sebességének nagysága is változik.

A sebesség nagyságának változásából adódó gyorsulást tangenciális 

gyorsulásnak nevezzük:

Érintő irányba mutat 

A sebesség irányváltozásából adódó gyorsulás a centripetális

gyorsulás:

     Sugár irányú és nagysága 

      folytonosan változik 

A gyorsuló körmozgás során változik a szögsebesség is. Ezt 

jellemezzük szöggyorsulással:

Fizika- Körmozgás

Az azonos ívhosszhoz tartozó középponti szögek azonosak, tehát az azonos időtartam alatti szögelfordulások is megegyeznek:

ez a mennyiség is a mozgás gyorsaságát jellemzi , szögsebességnek nevezzük és w betűvel jelöljük.

 

"Alfa" értékét radiánban mérjük

 

A körmozgás ismétlődő azaz periodikus mozgás.

Egy kör megtétele alatt eltelt időt priődusidőnek nevezzük és T betűvel jelöljük.

Az időegységa alatt megtett körök számát fordulatszámnak (n) vagy frekvenciának (n) nevezzük.

Az egyenletes körmozgás változó mozgás, gyorsulása a sebesség irányának változásából adódó centripetális gyorsulás.

 

 

Fizika- Körmozgás

Egyenletes körmozgás

A mozgás pályája kör. A test a kör kerületén mozog. Egyenlő idők alatt a test egyenlő íveket fut be, bármilyen kicsik is legyenek az adott időtartamok.

A mozgást a kerületi sebességgel jellemezhetjük.

Kerületi sebesség: A körmozgás során befutott ív, és az ahhoz szükséges idő hányadosa.

Jele: Vk

M.e.: m/s 

Fizika- Körmozgás

Fizika- Körmozgás

Körmozgás jellemzői:

•A körmozgást legegyszerűbb polárkoordináta-rendszerben vizsgálni. A vizsgált pont mozgását - állandó r mellett – a ϕ=ϕ(t) egyenlettel írhatjuk fel. A körmozgást általában a szögsebességgel (jele ω) szokták jellemezni. Ez megadja a helyvektor és a kezdeti helyvektor által bezárt szög (φ) változását:

 

•A test érintőirányú (tangenciális) sebességét (kerületi sebességét) a következőképpen számíthatjuk ki:

ahol az r a kör sugarát jelöli és a körmozgást végző test útfüggvénye.

•Kapcsolódó mennyiség a szöggyorsulás (jele ), a szögsebesség (ω) időbeni változását fejezi ki:

 

•A test érintőirányú (tangenciális) gyorsulását kiszámíthatjuk a szöggyorsulásból:

 

•A szöggyorsulás a körmozgásban több szempontból is analóg a lineáris gyorsulással. A β – idő grafikonból a görbe alatti terület megadja a szögsebességet, ω – idő grafikonban a görbe tetszőleges pontjában húzott érintő meredeksége adja a pillanatnyi szöggyorsulást.

•Periódusidő (jele T) Jelentése: egy kör megtételéhez szükséges idő.

•Frekvencia (jele: f), fordulatszám (jele: n) Jelentésük: az időegység alatt megtett körök száma; az egy kör megtételéhez szükséges idő (T) reciprok értéke (1/T), mértékegységeik: 1/s = hertz (röviden: Hz; Heinrich Hertz nevéből).

•Az ω szögsebességet körfrekvenciának is szokták nevezni, mert az f frekvenciával a következő kapcsolatban áll:

 

 

•Mértékegysége: radián/s

 

Fizika- Körmozgás

Egyenletes körmozgás

A körmozgás egyenletes, ha a körpályán egyenlő időközök alatt — bármilyen kicsinyek is ezek — egyenlő utakat tesz meg, mindig ugyanabban a körülfutási irányban. A t idő alatt megtett s út (ívhosszúság) tehát arányos az idővel: v=s*t

ahol a v állandó a sebesség nagyságát jelenti. A v sebességvektor iránya a pálya érintőjének iránya, amely pontról pontra változik, és így a mozgás gyorsuló mozgás. A gyorsulás definíciója szerint

 

vagyis a gyorsulásvektor iránya megegyezik a v2 − v1 vektoréval, azaz a körmozgás középpontja felé mutat.

Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú gyorsulás az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás).

Nem egyenletes körmozgás

A változó sebességű körmozgásnál a centripetális mellett még az érintőirányú gyorsulás is jelentkezik.

Kémia - Lángfestés

Kémia - Lángfestés

Kémia - Lángfestés

 Leggyakoribb színeket kialakító fémek:
 

•kárminvörös - lítium [Li]

•bíborvörös - stroncium [Sr]

•sötétvörös - rubidium [Rb]

•téglavörös - kalcium [Ca]

•fakóibolya - kálium [K]

•kék - cézium [Cs], arzén [As], ólom [Pb], antimon [Sb], szelén [Se]

•sárga - nátrium [Na]

•sárgászöld - bárium [Ba]

•zöld - réz [Cu], foszfor [P], tallium [Tl], tellúr [Te], molibdén [Mo] , Ba(NO3)2  [Bárium-Nitrát]

•vakító fehér - magnézium [Mg]

•Vörös(tüzijátékoknál) - Sr(NO3)2 -

stroncium-nitrát

 

Kémia - Lángfestés

Az atomok elektronjai különböző energiatartalmú pályákon vannak. Hő vagy fény hatására az elektronok egy magasabb energiatartalmú pályára kerülnek, vagyis gerjesztődnek. Az elektronok azonban a lehető legkisebb energiatartalmú pályákra törekszenek, ezért a két szint közötti energiakülönbséget kisugározzák. Ez lehet foton is, amely ha a fény látható hullámhosszán van, akkor valamilyen színként érzékeljük.

     A tűzijátékoknál meggyújtják a robbanóanyagot, ez biztosítja az égéshez és a gerjesztéshez szükséges hőt (kb. 800-1000 °C). Az égen a fémsók elégnek, összetevőikre bomlanak [pl.: NaCl -> Na + Cl], a fématomok gerjesztődnek [a vegyértékelektronpárok termikus ütközése során, pl.: Na -> Na*] végül a gerjesztés során kapott energia kisugárzódik fényként [fotoemissszió, pl.: Na* -> Na + hv] és megjelennek a színek.

Hullahopp

Lángfestés

http://miert.webclub.hu/kerdesek/cimke/langfestes

Csapat

Ladomérszky Attila
Marzea-Mezei Róbert
Török Dániel
Turcsányi  Bence
Sevcov Dániel