2011. április 29., péntek
2011. április 10., vasárnap
Fizika- Körmozgás
Körmozgás jellemzői:
•A körmozgást legegyszerűbb polárkoordináta-rendszerben vizsgálni. A vizsgált pont mozgását - állandó r mellett – a ϕ=ϕ(t) egyenlettel írhatjuk fel. A körmozgást általában a szögsebességgel (jele ω) szokták jellemezni. Ez megadja a helyvektor és a kezdeti helyvektor által bezárt szög (φ) változását:
•A test érintőirányú (tangenciális) sebességét (kerületi sebességét) a következőképpen számíthatjuk ki:
ahol az r a kör sugarát jelöli és a körmozgást végző test útfüggvénye.
•Kapcsolódó mennyiség a szöggyorsulás (jele ), a szögsebesség (ω) időbeni változását fejezi ki:
•A test érintőirányú (tangenciális) gyorsulását kiszámíthatjuk a szöggyorsulásból:
•A szöggyorsulás a körmozgásban több szempontból is analóg a lineáris gyorsulással. A β – idő grafikonból a görbe alatti terület megadja a szögsebességet, ω – idő grafikonban a görbe tetszőleges pontjában húzott érintő meredeksége adja a pillanatnyi szöggyorsulást.
•Periódusidő (jele T) Jelentése: egy kör megtételéhez szükséges idő.
•Frekvencia (jele: f), fordulatszám (jele: n) Jelentésük: az időegység alatt megtett körök száma; az egy kör megtételéhez szükséges idő (T) reciprok értéke (1/T), mértékegységeik: 1/s = hertz (röviden: Hz; Heinrich Hertz nevéből).
•Az ω szögsebességet körfrekvenciának is szokták nevezni, mert az f frekvenciával a következő kapcsolatban áll:
•Mértékegysége: radián/s
Fizika- Körmozgás
Egyenletes körmozgás
A körmozgás egyenletes, ha a körpályán egyenlő időközök alatt — bármilyen kicsinyek is ezek — egyenlő utakat tesz meg, mindig ugyanabban a körülfutási irányban. A t idő alatt megtett s út (ívhosszúság) tehát arányos az idővel: v=s*t
ahol a v állandó a sebesség nagyságát jelenti. A v sebességvektor iránya a pálya érintőjének iránya, amely pontról pontra változik, és így a mozgás gyorsuló mozgás. A gyorsulás definíciója szerint
vagyis a gyorsulásvektor iránya megegyezik a v2 − v1 vektoréval, azaz a körmozgás középpontja felé mutat.
Ez az állandó nagyságú, de folytonosan változó irányú gyorsulás az ún. centripetális gyorsulás (más néven normális vagy radiális gyorsulás).
Nem egyenletes körmozgás
A változó sebességű körmozgásnál a centripetális mellett még az érintőirányú gyorsulás is jelentkezik.
Kémia - Lángfestés
Leggyakoribb színeket kialakító fémek:
•kárminvörös - lítium [Li]
•bíborvörös - stroncium [Sr]
•sötétvörös - rubidium [Rb]
•téglavörös - kalcium [Ca]
•fakóibolya - kálium [K]
•kék - cézium [Cs], arzén [As], ólom [Pb], antimon [Sb], szelén [Se]
•sárga - nátrium [Na]
•sárgászöld - bárium [Ba]
•zöld - réz [Cu], foszfor [P], tallium [Tl], tellúr [Te], molibdén [Mo] , Ba(NO3)2 [Bárium-Nitrát]
•vakító fehér - magnézium [Mg]
•Vörös(tüzijátékoknál) - Sr(NO3)2 -
stroncium-nitrát
Kémia - Lángfestés
Az atomok elektronjai különböző energiatartalmú pályákon vannak. Hő vagy fény hatására az elektronok egy magasabb energiatartalmú pályára kerülnek, vagyis gerjesztődnek. Az elektronok azonban a lehető legkisebb energiatartalmú pályákra törekszenek, ezért a két szint közötti energiakülönbséget kisugározzák. Ez lehet foton is, amely ha a fény látható hullámhosszán van, akkor valamilyen színként érzékeljük.
A tűzijátékoknál meggyújtják a robbanóanyagot, ez biztosítja az égéshez és a gerjesztéshez szükséges hőt (kb. 800-1000 °C). Az égen a fémsók elégnek, összetevőikre bomlanak [pl.: NaCl -> Na + Cl], a fématomok gerjesztődnek [a vegyértékelektronpárok termikus ütközése során, pl.: Na -> Na*] végül a gerjesztés során kapott energia kisugárzódik fényként [fotoemissszió, pl.: Na* -> Na + hv] és megjelennek a színek.
2011. április 4., hétfő
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)